2021. január 2-án van múzeumunk névadójának, Pável Ágoston halálának 75. évfordulója. Dr. Pável Ágoston volt a 20. század Vas megyei kultúratörténetének talán legkiemelkedőbb alakja. Gimnáziumi tanár, múzeumigazgató, néprajzkutató, történész, nyelvész, író, költő, műfordító volt egyben. Ő volt a magyarországi szlovének első hivatásos tudósa, kultúraközvetítő szerepet töltött be nemcsak a szlovén, hanem a többi délszláv nép és a magyarság között. A viharos huszadik század során sem feledkezett meg vend (szlovén) származásáról, mindvégig hű maradt anyanemzetéhez. Kortársa és jó barátja, Illyés Gyula nem véletlenül illette a "két nép hű fia" jelzővel. Alább Pável Ágoston életútját és munkásságát olvashatják összefoglalva.

IFJÚKORA, KEZDŐ PEDAGÓGUS ÉVEI

- 1886. augusztus 28-án született Vashidegkúton (ma Cankova, Szlovénia) Szent Ágoston napján, Pável Iván szabómester és Obál Erzsébet fiaként. A család 1910-ig Vashidegkúton élt, majd a szomszédos ausztriai Laafeld községbe költöztek.

- Gimnáziumi tanulmányait Szentgotthárdon (1897-1901) és Szombathelyen (1901-1905) folytatta, a Premontrei Gimnáziumban tett érettségi vizsgát 1905-ben. A matúra után a budapesti Pázmány Tudományegyetem magyar-latin szakos hallgatója volt, szabadidejében tanulmányozta a különböző szláv nyelveket. 1909 és 1910 között Grácban és Székelyudvarhelyen töltötte sorkatonai szolgálatát. Diplomáját 1911 tavaszán szerezte meg.

- 1911 és 1913 között az erdélyi Tordán, 1913-1914 között Dombóváron tanított. Közben megszerezte doktori címét és feleségül vette Benkő Irént. A világháború kitörésekor behívták katonának.

- 1920-ban a trianoni békediktátum kettévágta a Pável-családot: a házuk Ausztriához, a földjük Jugoszláviához került. Ágoston ebben az évben telepedett le véglegesen Szombathelyen.

SZOMBATHELYI ÉVEI, MUNKÁSSÁGÁNAK ARANYKORA

- 1920-1933-ig a szombathelyi Leánygimnázium, 1933-1946-ig a Faludi Ferenc Gimnázium tanára, 1941-ig teljes óraszámban.

- 1924-ben elvállalta a 15 ezer kötetes szombathelyi múzeumi könyvtár rendszerezését, 1928-tól haláláig az intézmény néprajzi tárának őre, majd igazgatója lett. Ugyanettől az évtől kezdte néprajzi gyűjtését, 1946-ig 96 magyarországi, 26 muravidéki, 3 őrvidéki településen gyűjtött.

- Ugyancsak 1928-ban alapította a Vasvármegyei Múzeumok Barátainak Egyesületét. Ennek keretében indította útjára a Vasi Szemle folyóiratot 1933-ban.

- 1941. február 6-án védte meg habilitátusi dolgozatát, melyet "Mátyás király a szlovén néphagyományban és irodalomban" címmel írt.

IRODALMI TEVÉKENYSÉGE

- 53 versét két verseskötetben jelentette meg, "Vak völgy ölén így zsolozsmázok" (1933) és "Felgyújtott erdő" (1936) címmel.

- Az 1930-as évektől indult be kultúraközvetítő szerepe a magyar és a délszláv népek között. Elsősorban Ivan Cankar szlovén költő műveit fordította magyarra, közreműködött Az ember tragédiája szlovén nyelvre fordításában is.

- Számos rangos írókörnek volt tagja: Faludi Társaság (Szombathely), Tömörkény Társaság (Szeged), Batsányi János Társaság (Pécs)

- Íróbarátai között találjuk Karinthy Frigyest, Weöres Sándort, Károlyi Amyt, Illyés Gyulát.

Pável Ágostont alkotóereje teljében, 1946. január 2-án váratlanul érte a halál. Emlékét Vas megyében és a Muravidéken kulturális egyesületek, közterületek, intézmények őrzik. Múzeumunk 1986. június 8-án vette fel a nevét, 2020-ban beiktatták a Szentgotthárdi Halhatatlanok Aranykönyvébe és a városi értéktárba.

Az emberi erőforrások minisztere támogatási döntése alapján Szentgotthárd Város Önkormányzata muzeális intézmények szakmai támogatására (Kubinyi Ágoston Program) fordítható központosított előirányzat terhére benyújtott pályázata 3.500.000,- Ft támogatásban részesült. Ezt a város saját forrásból 354.450,- forinttal kiegészíti, így az épület valamennyi szintjén megvalósulhat a fejlesztés.

A több mint 100 éves épület közönséghasználati terei nyáron nehezen hűthetőek, bizonyos részei télen pedig nehezebben fűthetőek. Korábban, az önkormányzati fenntartás előtt áprilistól októberig volt látogatható a gyűjtemény, 2013-tól azonban egész évben, hétfőtől szombatig nyitva tart. Azóta múzeumpedagógust is alkalmaznak a tárlatvezető mellett, így rendszeressé váltak a foglalkozások diákok számára, de sok esetben civil szervezetek, felnőtt csoportok is kérnek múzeumpedagógiai programot, illetve a hagyományos kiállítás-látogatásokon kívül egyéb városi eseményeket is szervez az intézmény.

Mivel az akadálymentesítés, a korszerű világítás, a modern és tiszta mellékhelyiségek mellett a megfelelő klíma is elvárható egy tárlatlátogatás során, a múzeum hűtő-fűtő klímarendszerének kialakítása mind a négy szinten megtörténik a pályázat keretében, várhatóan már 2021 tavaszán.

A cikk forrása: Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivatal

A Kormány 484/2020. (XI.10.) rendelete értelmében a Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Gyűjtemény 2020. november 11-től - minimum 30 napig - ZÁRVA TART! 

Reméljük minél előbb újra fogathatjuk Kedves Látogatóinkat! Addig is vigyázzunk egymásra, tartsuk be a járványügyi előírásokat!

2020. október 9-én a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett "Múzeumi ReStart" program keretében adták át a 2020-as Közösségi Múzeum elismeréseket. A díjat 2019-től ítélik oda a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) kezdeményezésére olyan muzeális intézmények részére, melyek közösségi alapon működnek, összehangolt közösségi munkát folytatnak, tevékenységükbe bevonják a helyi lakosokat, civil szervezeteket, egyéb partnereket. A Közösségi Múzeum cím elnyerésének feltétele a szakértők által kidolgozott önértékelési teszt kitöltése, a közösségi alapú működés megléte a hivatalos intézményi dokumentumokban.

Az idei évben 14 muzeális kiállítóhely érdemelte ki a Közösségi Múzeum elismerést. A szentgotthárdi Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Gyűjtemény a nyugat-dunántúli régióban egyedül kapta meg a címet, melyet két éven keresztül viselhet. Ezúton szeretnénk kifejezni külön köszönetünket a Szentgotthárdi Honismereti Klubnak, vezetőjének és a múzeum volt igazgatónőjének Molnár Piroskának. Múzeumbarát tevékenységük nagyban hozzájárult a Közösségi Múzeum cím elnyeréséhez.

Intézményünkön kívül még a következő múzeumok részesültek az elismerésben: a hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum, a budapesti Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria, az esztergomi Duna Múzeum, a Gödöllői Királyi Kastély, a Gödöllői Városi Múzeum, a makói József Attila Múzeum, a mindszenti Keller Lajos Művelődési Központ és Könyvtár, és Helytörténeti Gyűjtemény, a budapesti Ludwig Múzeum, a százhalombattai Matrica Múzeum, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, a sátoraljaújhelyi PIM – Kazinczy Ferenc Múzeum, a Sóstói Múzeumfalu és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum.

A fotón Szabó Istvánné tárlatvezető, Horváth Tiborné igazgató, Gueth László múzeumpedagógus

Az elismerő oklevél